A pontosan kivitelezett fűrészelés fontos számunkra, mert nagyban befolyásolja a további munkánkat. Mielőtt nekiállunk fűrészelni, még egyszer ellenőrizzük a jelölésünket. A vonalon vagy mellette kell-e vágni, hogy a vonal megmaradjon. Könnyen rövidebbre vagy hosszabbra vághatjuk a munkadarabunkat egy fűrészlapnyi szélességgel.
A fűrészeléshez kell egy stabil, nem billegő asztal, amelyhez a fűrészelendő fát tudjuk rögzíteni. A munkadarab le- és befogásánál igyekezzünk minél közelebb a vágandó felülethez rögzíteni a munkadarabot úgy, hogy a kezünket se üssük be, és a fűrészelendő fa se lengjen ki. Kis gyakorlattal biztosan menni fog! Szerencsés helyzetben van az, aki rendelkezik asztalos gyalupaddal. Sajnos, nekem nincs, de régen hasonló mintára készült a modellező gyalupadom.
(Modellező gyalupad)
A munkáinkhoz tökéletesen megfelel egy közönséges asztal is. Két pillanatszorítóval le tudjuk szorítani hozzá a fát.
(Leszorított fa)
A ház körül is nagyon jó szolgálatot tehet egy szétnyitható munkapad.
(Szétnyitható munkapad)
(Munkapadba befogott léc)
Ütköző és gérláda felcsavarozva a munkapadra
A munkánkhoz kiválóan lehet alkalmazni. Egyetlen hátránya van, hogy könnyű. Ezt a hibát könnyen ki lehet küszöbölni két kisebb, 5-10 kg-os homokzsákkal, amit keresztben ráteszünk a lábára.
(Munkapad zsákokkal)
Mikor már nagyobb gyakorlattal rendelkezünk, elég lesz csak kézzel leszorítani a lécet, és a homokzsákok is feleslegesek lesznek. Ne dobjuk ki a zsákokat, mert később még jól jöhet faragásnál, vésésnél, gyalulásnál.
Szükség esetén különböző kiegészítőket tudunk rögzíteni a munkapadra.
(Ütköző és gérláda a munkapadra csavarozva)
A satu is jó szolgálatot tesz, bár nélküle is tudunk boldogulni. A satu nyomot hagyhat a fán, csakúgy, mint a szorító. Ekkor a satuba is betétet kell készítenünk, ahogyan a szorítók esetében is tettük.
(Satu)
(Lécek leszorítása betétfával.)
A továbbiakban ismerkedjünk meg a fűrészekkel, a teljesség igénye nélkül.
A fűrész forgácsoló szerszám. Kisebb-nagyobb fogakkal rendelkezik. Mindegyik fognak van éle. Ezek az élek mindig egy kis darabot vágnak ki a fából. Leegyszerűsítve, minél nagyobb fogai vannak a fűrésznek, annál puhább, minél sűrűbb és kisebb fogai, annál keményebb fához valók. Minél hegyesebb, annál jobban belevág a fába. Jobban „harap” a fűrészünk. Az elvégzendő feladat is meghatározza a fogkialakításokat. Ezért sokféle fűrész van forgalomban. A fűrészlapokat jellemezni szokták TPI (Teeth Per Inch) számmal, ami az 1 coll-ra jutó fogak számát adja meg. A TPI szerint csoportosítani tudjuk a lapokat. Durva a 14-17, közepes a 18-24, finom a 25-32 fogszámú fűrészlap.
Hegyes metszőszögű (δ) fogkialakítású a rókafarkú fűrész. A δ átlagos értéke 80~90º között van.
(Rókafarkú fűrész metszőszöge)
(Rókafarkú fűrész és cserelap)
(Rókafarkú fűrész fogazata)
A rókafarkú fűrésszel hosszirányú vágásoknál szépen lehet dolgozni, a szálirányra merőleges keresztvágásnál viszont nagyon szaggatja a fát. A keresztirányú vágásoknál az illesztő vagy gérvágó fűrészt használjuk. A merev lapnak köszönhetően pontos keresztvágásokat tudunk végrehajtani. A tompa metszőszögű fog kialakítása miatt nem szaggatja keresztben a fát. Az illesztő fűrészeknél a metszőszög értéke (δ) 120º körül található.
(Illesztő fűrész metszőszöge)
(Illesztő fűrész)
(Illesztő fűrész fogazata)
Kis ívű, kacskaringós fűrészeléshez használjunk a másoló, azaz lombfűrészt. A többivel ellentétben ezt kényelmesen, ülve kell használni, ügyelve a függőleges tartásra. A 300 mm-es és a 160 mm-es használata terjedt el.
(300mm-es lombfűrész)
(160mm-es lombfűrész)
Igazából mind a két típus megfelelő. A kisebbel talán picit könnyebben tudunk vágni, viszont a 300 mm-essel nagyobb darabokat tudunk formázni. Az ívek vágásánál a munkadarabot fordítjuk a kívánt irányba, a fűrész helyett. Különböző belső lyukas minták kivágásához szükséges egy belső furat készítése ahol a fűrészszálat átfűzhetjük a fűrészeléshez.
(Átfűzött fűrészszál)
Többfajta fűrészlap (szál) van hozzá.
(Különböző lombfűrész szálak)
A csavart szálat nem igazán javaslom, igaz, gyorsabban vág, nem kell annyira forgatni a munkadarabot, de a vágás felülete csúnyább. Később biztosan többet kell csiszolnunk.
A lombfűrész húzásra dolgozik. Ezért a fűrészfogaknak a nyél felé kell állniuk.
(Helyesen befogott lombfűrészszál)
Kisebb gyakorlat után nagyon szépen lehet fűrészelni vele. Az elején biztosan több szálat elszakítunk, de később már meglepően sokáig tudunk fűrészelni egy-egy szállal.
A szálak cseréjénél a keretet össze kell nyomni. Befogatás után elengedjük, és a keret tartja feszesen a fűrészszálat. Készíthetünk befogó segítőt is hozzá, de elkészíthetjük a lombfűrész asztalának az oldalába is.
(Fűrészlap cseréje a lombfűrész asztalban)
A lombfűrészasztal nagyon hasznos. Szorítókengyellel rögzítjük az asztalunkhoz. Ehhez szorítjuk le a fűrészelendő anyagot, amit az asztal minden oldalról körben megtámaszt.
(Lombfűrész asztal)
Erre a háromféle fűrészre mindenképpen szükségünk lesz.
Nagyon szépen és gyorsan lehet dolgozni az úgynevezett japán fűrészekkel. Húzásra működik, ezért nagyon vékony lehet a lapja: megközelítőleg 0,5-0,7mm. Nagyon apró, speciálisan kiképzett éles fogai vannak.
(Tajima húzófűrész és cserelap)
(Másik típusú húzófűrész és pótlap)
(Japán fűrészfogak)
Hosszabb távra mindenképpen szerezzünk be magunknak egyet. Nagyon meg lehet szeretni. A lap, ha ügyelünk rá, nagyon sokáig bírja. Sajnos, ha elkopott, élezni nem lehet. Új pengét kell venni.
Nagyobb faanyagok vágásánál keretes fűrészt használunk. Nem valószínű, hogy szükségünk lesz rá, mert kisméretű tárgyakat készítünk.
(Keretes fűrész)
(Különböző fog nagyságok és profilok)
A fűrészeket rendszeresen karban kell tartani. A karbantartásukról a szerszámok élezésénél írok.
A helyes fűrészelés:
A fűrészelés gyakorlatot igénylő folyamat. A szerszám állapota is nagyon befolyásolja, milyen könnyen fűrészelünk. Minél tompább, annál nagyobb erővel kell nyomni. Minél nagyobb erővel nyomjuk, annál előbb mozdul ki olyan erővel oldalra a fűrész, hogy meg-megszorul a fában. Némi gyakorlás után már érezni fogjuk a helyes mozdulatot. Kezdéskor hüvelykujjunkkal segítsük a helyén tartani a fűrészt, és apróbb mozdulatokkal segítsük bele a fűrészt a fába.
(Lerepedt lécvég)
A japán fűrész használata – mivel nagyon éles és szokni kell a húzó fűrészeléssel járó mozdulatsort – eleinte nagyobb óvatosságot kíván. A fiam, míg meg nem szokta a fűrészt, addig egy kis lécdarabot használt, amely helyettesítette a hüvelykujját. Ha már benne van egy picit a fűrész a fában, akkor az ujjunkat elvehetjük. A másik kezünkkel, amelyikben a fűrész van, finom mozgással irányba állítjuk a fűrészt. Ha már megvan a pontos irány, akkor csak a fűrészelés irányában húzzuk, toljuk, nem billegő mozdulatokkal végezzük a fűrészelést pontosan megtartva az irányt és a szögeket.
A fűrészelés vége felé egyre finomabb mozdulatokat végezzünk, és lehetőség szerint támasszuk meg a leeső darabot, nehogy leszakadjon a léc vége.
(Lerepedt lécvég)
Nagyon hasznos lehet a munkánkhoz a gérvágó vagy fűrészelő láda. Használata egyszerű. Hagyományos fűrésznél a lécet belehelyezzük, és leszorítjuk a tőlünk távolabbi oldalához. Húzófűrésznél a magunkhoz közelebb eső oldalához szorítjuk. A belevágott hornyok pontosan vezetik a fűrészt. A 90º-os, 45º-os szögek biztosan elő vannak vágva. Vigyázni kell, hogy a fűrészpor ne akadályozza a pontos felfekvést. Munka közben rendszeresen tisztítsuk.
(Gérládás fűrészelés húzófűrész használatánál)
(Gérládás fűrészelés, hagyományos fűrész használatánál)
(A 45°-os fűrészelés)
Jól használhatók a kézi gérvágó fűrészek is. Sokféle létezik belőlük, többfajta laphosszal. Előnye, hogy többfajta szöget egyszerűen be tudunk állítani. Amelyik jól vezeti a fűrészt, és amelyikhez megfelelő minőségű pótlapokat tudunk venni, sajnos a drágább kategóriában van. Ahhoz, hogy 100 mm lécet 45º-ban is tudjunk vágni keresztben, minimum 560 mm-es laphosszúságú fűrészt kell vásárolni.
(Kézi gérvágó fűrész)
Fűrészelési hibák:
A fűrészelő gyakorlatlanságából is eredhet, de sajnos a szerszámokban is lehet hiba.
Ilyen például az életlen fűrész. Lassan halad a fűrész a fában, és félremegy. Nekünk is nehezünkre esik vele a munka.
A nem jól elvégzett terpesztéstől, azaz kihajtogatástól, amiről a szerszámok élezésénél bővebben írok, szintén félrevág a fűrészünk.
Csavarodott vagy vetemedett a fűrészlap. Ilyenkor is félremegy a fűrészünk. Egyik esetben sem tudunk egyenesen, síkban vágni.
Nagyon jó könyvek!
Jó kézműves oldalak: