Az éles szerszám veszélyes, az életlen viszont balesetveszélyes is. Nagyon fontos a szerszámok helyes élezése. Éles szerszámokkal szebb felületeket tudunk létrehozni, és biztonságosabban tudunk dolgozni velük. Nem kell nagy erővel nyomni a szerszámainkat. Az élesítéshez nagy gyakorlat és türelem kell. Csak akkor álljunk neki, ha időnk engedi, és nem kell sietni. Az élezés lépéseit mindenképpen érdemes elsajátítani, főleg ha belegondolunk, hogy a konyhai késekkel is könnyebben dolgozhatunk, ha jól meg tudjuk élesíteni őket. Amennyiben szerszámunk a helytelen használat folyamán nagyon kicsorbulna vagy éle kitörne, akkor keressünk fel egy szakműhelyt vagy iparost, aki megélezi, mivel ezeket az éleket kézzel nagyon sokáig tartana helyreállítani.
Sajnos, sok szerszámot nem lehet vagy nem érdemes élezni, mivel silány anyagból készültek. Ezekre kár az időnket és az erőnket pocsékolni. Ezeket csak az élezés próbálására, gyakorlására használjuk. Kár lenne egy jó minőségű szerszámot jobban koptatni, csak azért, mert járatlanok vagyunk az élezésben. Azt a régi kést, fűrész, gyalut, vésőt, ami már bizonyított és megfelelő él tartóssággal rendelkezik, élezzük meg.
Fűrészek:
A fűrészeknél a lapot szorítsuk be lehetőleg minél közelebb a fogaihoz fűrészkalodába, nélküle két léc közé úgy hogy a terpesztést ne nyomjuk el. Sajnos én nem rendelkezek fűrészkalodával, ezért én léc közé szorítom a lapot.
(Fűrészkaloda)
(Befogott fűrész)
(Vonalzóval ellenőrizzük a fogak egyenességét)
A magasabban kiálló fogakat reszeljük a többivel egy magasságra. Háromszögreszelővel, reszeljük meg a fogait úgy, hogy tartsuk meg a fogazás szögeit, addig, még a metszőszög éles nem lesz. Mindegyik fogon ugyanannyit reszeljünk. Ne legyenek kisebb-nagyobb fogak. Általában az éllel szembeni oldalt reszeljük, úgy ahogy az ábra mutatja.
(A fűrészfog élezése. Életlen (1) Élesítés (2) Megélezett fog (3))
(A fűrészfog reszelése)
Élesítés után a terpesztést vagy a hajtogatást ellenőrizni kell. Többfajta kihajtogatás létezik, ezért olyan irányban amilyenben álltak, szükség esetén utána kell hajtani a fogakat, maximum 1/3 lapvastagságig.
(Fűrészfog hajtogatása)
A kihajtogatást terpesztő fogóval gyönyörűen el tudjuk végezni.
(Terpesztő fogó)
(Kép terpesztő fogó használatban)
A japán fűrész, lombfűrész lapokat élezni nem tudjuk. Lapokból újat kell vásárolni.
Szerszámacélból készült szerszámok, kések élezése:
Először a köveket kicsit nézzük át. A köveket több dolog határozza meg. Az egyik a csiszoló szemcse anyaga és mérete. Élezésnél az élező kő szemcsemérete a legmeghatározóbb. A szemcse méretét µm-ben mérik. A méter 1.000.000 része. Attól függően, hogy mekkora a szemcseméret, számunkra három meghatározó szabvány kategorizálja be. Első a FEPA-P (bevont szemcsézett anyagok) ilyenek pl. a csiszolópapírok, P12-től (1815µm) P2500-ig (8,4 ± 0.5µm), második a FEPA-F (ragasztott szemcséjű csiszoló anyagok) ilyenek a különböző kövek, amik F4-től (4890µm) F2000-ig (1.2 ± 0.3µm), és a harmadik a JIS szabvány sorolja be. A JIS nem lineáris skálát használ, hanem logaritmikust. A JIS J100-tól (125µm), J30000-ig (0,5µm) terjed. Ezért nem mindegy, ha csak számot írunk le. Pl. a 2000 jelenthet 8µm 10µm 1,2µm szemcsenagyságú csiszolóanyagot is. Meghatározó még a kő szempontjából a kötőanyag, ami leggyakrabban kerámia vagy műgyanta, és a kő porózussága. Élezéshez nagyon jó, kétoldalt párosított köveket lehet kapni. Elterjedt az F280/F800 ≈ J400/J2000 nagyoláshoz, F1000/F2000 ≈ J3000/J8000 párosítás, fenéshez, sorjátlanításhoz. A bőrszíj kb. J12000 szemcseméretnek megfelelő felületet képez. J8000 szemcseméret alatt kövekkel már csak üveg, tükör és optikai lencsék csiszolásánál találkozhatunk. Élezésnél már csak paszta formájában tudjuk viszonylag olcsón tükrösíteni a felületeket.
A kövek léteznek természetes és mesterséges formában. Legismertebb természetes kövek a kemény és a lágy arkansas kő és a zöld jade kő. A régi mesterek egyszerűen egy folyóparton talált lapos kővel, kövekkel élezték a szerszámaikat. Mesterséges formában sokféleképpen gyártják. (profillal, méretben, szemcsével, kötőanyaggal stb.)
(Különböző élezőkövek)
Az első és egyik legfontosabb, hogy jól megvilágított helyen élezzük a szerszámokat! Szükség esetén használjunk nagyítót!
Mindig kényelmes testtartásban, egyenletes ritmusú és egyenletes mozdulatokkal végezzük az élezést.
Száraz kövön ne, hanem mindig vizes, vagy olajos kövön élezzünk! Vizes élezés esetén a követ áztassuk be a munkakezdés előtt ½-1 órával. Olajos élezés esetén néhány csepp olajat cseppentsünk a kőre használat előtt. Kisebb-nagyobb időközönként, egy ronggyal, vagy papír kéztörlővel töröljük le a fenőkőről a kő és fém részecskéket. Újbóli olajozás után folytathatjuk a munkát. A folyamatos tisztítás a vizes kőre is igaz. Itt csak öblítsük le a követ vízzel. Időnként fordítsuk meg vízszintesen a követ az egyenletesebb kopás érdekében. Olajnak az ásványi olajat ajánlom, mivel az nem avasodik. Én közönséges műszerolajat használok, de bármilyen olaj megfelel.
(Beáztatott kövek)
Élezni csak teljesen sík kövön tudunk. Használat előtt a kő felületét egy vonalzó élével ellenőrizhetjük több irányból. Szükség esetén egy másik, durvább kővel, vagy sík betonjárdán hozhatjuk síkba a kő felületét. Segítségképpen a javítani kívánt felületen ceruzával négyzethálót rajzolunk, és ha egyenletesen lekoptattuk a ceruzát, akkor sík lett a kövünk.
(Kő síkozása)
Íves felületek élezéséhez a csiszolópapírnak és a polírpapírnak készítsünk fából az ívhez illeszkedő tartót.
Nagy gyakorlattal tudjuk a pontos szögek megtartásával kézből vezetni a szerszámot az élezésnél. Ezért a vésőknél, gyalukéseknél inkább használjunk élező sablont. Az élező sablon segítségével pontosan megtarthatók a szögek, és biztosan jól élezett szerszámot kapunk. Minél puhább fával dolgozunk, annál hegyesebb, minél keményebb fával dolgozunk, annál tompább legyen a vésőnk élszöge. Az eddig jól működő szerszámoknál ne térjünk el a bevált szögektől!
(Gyalukés szögei. Élszög 25º)
(A véső élszöge)
(Élező sablon befogott gyalukéssel)
(Ellenőrizzük a pontos felfekvést)
Az élezést minimum két lépésben végezzük! Az első lépésben durva, J400-as, J2000-es szemcseméretű kövön kialakítjuk a szerszámunk élszögét. Egészen addig csiszoljuk az éllel szemben kisebb, háttal nagyobb erővel nyomva, még az élen megjelenik az egyenletes sorja.
(Sorja (1))
Ha nem jelenik meg a sorja, akkor nincs még élünk, nem léphetünk tovább. Ha az élen egyenletes sorját képeztünk, akkor második lépésként finom, J3000 J8000 szemcseméretű kövön kisebb erővel tovább fenjük, sorjátlanítjuk az élt. Vigyázzunk, hogy a sorja ne törjön le. Ha letörjük, maga az él sérül. Finomabb mozdulatokkal, kisebb erővel kell lekoptatnunk a sorját.
(Befogott szerszám a sablonban, kövön)
Amikor lekoptattuk a sorját, akkor háttal fektessük fel a kést a kőre, és oldal irányban húzzuk meg párszor a pengét. Ezzel gyakorlatilag megéleztük a szerszámunkat.
(Szerszám háttal a kövön)
Előfordulhatnak esetek, főleg késeknél, hogy finomabb élre van szükség. Ilyenkor egy fára ragasztott bőrszíjon is húzzuk meg a szerszámunkat. Ezzel még tükrösítjük, finomítjuk az élt. A szíjra már nem szabad rányomni, mivel a puha bőrbe belenyomódik a kés éle, és lekerekíti annak az élét! A szíjat is nedvesíteni kell! A legmegfelelőbb a petróleum és cigarettahamu keveréke. Én egy csepp műszerolajat cseppentek rá, mivel nem dohányzom.
(Szíjon való tükrösítés)
(Fenő bőrök)
Vigyázzunk a szerszámainkra és inkább többször fenjük meg, ha már érezzük, hogy tompulnak. Három-négy nagyolási műveletet is ki lehet hagyni, elég csak megfenni az élt.
Kések élezése:
Különböző élkiképzéssel készülnek a kések. Először a konyhai kések élkiképzésének a részeit nézzük át. Tényleges élszög (1) bevezető él (2) penge (3). A bevezető él különböző kialakítású lehet. Az (A) esetében homorú, (B) esetében egyenes, (C) esetében domború a bevezető él. Lehetőleg a szögek megtartásával próbáljuk megélezni a késeinket. Az (A) esetében csak géppel vagy profil kővel tudjuk megtartani a bevezető él kialakítását. Faragókéseknél összemosódnak ezek a határok.
(Konyhai kések profiljai)
A faragókéseknél a bevezető él úgy fut össze, hogy a két oldal adja meg a tényleges élt is. A faragókések az ilyen, úgynevezett kétlapú él kialakítás miatt képesek szépen metszeni a fát. Régen a pásztorok bicskái is ilyen profillal voltak élezve.
(Faragó kés él kiképzései)
Konyhai és faragókések élesítésénél is hasonlóképpen járjunk el, mint a szerszámoknál. Ezeknél is minimum két lépésben történik az élezés. A faragókések élszöge általában 7º és 20º között található. Az élszög attól függ, hogy milyen keménységű fához vagy csonthoz használjuk az adott kést. A szakácskések élszögei 20º és 30º közötti, a csontozó kések élszöge 30º és 45º között található. Amikor élezzük őket, ezeknek a szögeknek a felével kell, hogy álljon a kés a kövön. Létezik élezéshez késvezető, de kézből is könnyen megtartható a kés a késélezés közben. A szögek elképzeléséhez jó szolgálatot tesz, ha kéznél van egy szögmérő.
A kések élezésénél az asztal szélére lefektetjük a kövünket. A kő alá egy darab szilikon gumit teszek, de egy ruha is megfelel, hogy a kő ne csúszkáljon. Innen két módszer közül választhatunk: a japán és a nyugati típusú élezés között.
Én a japán módszert szeretem. Úgy fogjuk meg a kést, hogy az éle felénk álljon. Jobb kezünkkel megfogjuk a nyelét, bal kezünkkel hüvelykujjunkkal megtámasztva megfogjuk a kés foka felöl a pengét. Élezés közben nem szabad az ujjunkat a kés éle elé tenni, mivel a megakadó késél sérülést okozhat. A helyesen fogott kést egyenletesen nyomva végigtoljuk a kövön. Utána visszahúzzuk éllel szemben úgy, hogy közben kisebb erővel nyomjuk. Mindig egy kicsit arrébb ismételjük a folyamatot, még egyenletesen végigérünk a pengén. Majd megfordítjuk, és a másik oldalát is megélezzük. Egyformán kell a két oldalt élezni. Egy órát szoktam nézni, és percenként megfordítom a kést. 5-6-szor fordítok, mire egyenletes sorját kapok. Utána finom kövön ugyanilyen mozdulatokkal lekoptatom a sorját.
(Nagy nyomóerővel toljuk)
(Kis nyomóerővel húzzuk)
A másik, a nyugati típusú élezés, amikor egy mozdulattal végigtoljuk a késünk élét a kövön a hegyétől a nyeléig.
(Nyugati élezés mozdulatának iránya)
Bármelyik élezést, ha jól csináljuk, megfelelő szögtartással, akkor az élezésnél hallani is lehet, ahogy megváltozik a hangja, mikor az élszalag egyenletesen felfekszik a kőre.
A faragókéseknél a penge rövidsége miatt fel tudjuk fektetni a kés teljes oldalát a kőre.
A fenő acél használatával az élen bekövetkező kisebb-nagyobb egyenetlenségeket, hajlásokat egyengetjük el. Átmenetileg javítunk az él minőségén. A legmegfelelőbb a borda nélküli, kissé lapított fenőacél. Helyes szögtartásnál szintén megváltozik a fenés hangja. A fenőacélt éllel szemben kell használni egyformán, a kés minkét oldalán.
(Kés fenése az acélon)
Élezéshez használt eszközök:
(Élezés eszközei)
1 Vízbe áztatott kövek.
2 Fára ragasztott bőrszíj.
3 Gumilap a kövek alá.
4 Műszerolaj.
5 Kétoldalú olajos kő.
6 Szögmérő, tudjuk, milyen szögeket kell tartani.
7 Nagyító.
8 Rongy.
Nagyon jó könyvek!
Jó kézműves oldalak: