A gyalu az asztalosszerszámok legjellegzetesebb szerszáma. A használatával kisebb-nagyobb görbületeket, egyenetlenségeket tudunk kijavítani. Beállításához, használatához igen nagy gyakorlat kell, és a szerszámélezést is tudni kell elvégezni. Munkánk során a kétkezes gyalut tudjuk leginkább használni a munkadarabjaink mérete miatt. A kétkezes gyalu ismeretéhez a hagyományos kézi gyalu ismeretén keresztül juthatunk el.
A deszkának két oldala van, ahogy kifűrészelik a fából. A bél felé néző a jobb oldal, a kifelé nézőt bal oldalnak hívják. A száradó deszka mindig a bal oldala felé zsugorodik, görbül.
Hogy a deszka felfeküdjön a két szélén a padon, és ne billegjen, mindig a bal oldalával lefelé fektetjük az asztalra, és a jobb oldalát gyaluljuk (1). Utána az egyenes felére fordítjuk, és meg tudjuk gyalulni a bal oldalát (2) billegés nélkül. Az oldalak párhuzamosságára ügyelni kell. Végezetül az éleket gyaluljuk meg derékszögre. (3, 4)
(A léc oldalainak meggyalulása)
(Élek meggyalulása)
Mindig szálirányban gyalulunk. A szálirányt a fa rajzolata adja meg. Mindig arra néz, merre az íves rajzolat van.
( A szálirány megállapítása)
Ha nem állapítható meg a szálirány, próbagyalulást kell végezni. Ha szaggatja a fát, irányt kell változtatni.
Előfordulhat, hogy görbe fából vágták ki a deszkát. Ilyenkor akár két irányba is kell gyalulni.
(Két irányba gyalulás)
Ha a szálirány többször is megváltozik, pl. csomóknál, akkor próbáljuk meg a szálirányra keresztben tolni a gyalut.
(Keresztben gyalulás)
Az élek gyalulásánál is a szálirány az irányadó. Folyamatosan ellenőrizzük a szögeket derékszöggel, szögmásolóval.
A bütü gyalulását lehetőleg kerüljük el. A legnehezebb feladatok egyike. Mindenképpen éles szerszám kell hozzá, és a kis felület miatt nagy gyakorlat. Továbbá könnyen lehasad a léc vége.
(Bütü gyalulása)
Az elmélet után a gyakorlat:
A gyalulandó fát rögzíteni kell. Egy ütközőhöz kell szorítani a gyalulandó fát. Az asztalos gyalupadban kis négyzetes lyukak vannak, amelyekbe kis tüskét, úgynevezett padvasat tudunk állítani olyan magasra, hogy alacsonyabban álljon, mint a gyalulandó fa síkja. A másik lyuk és a padvas a gyalupad satujában van. A satuval szorítjuk meg a fát, csak annyira, nehogy meggörbüljön.
(Padvasas befogás)
A szétnyitható munkapadokon is könnyen megoldható a befogás, csak a végére ütközőt kell rögzíteni.
(Befogott munkadarab a szétnyitható padon)
Különböző gyalutípusok vannak. Nagyoló, simító, falc, stb. Működésük ugyanaz, csak a kialakításuk más és más.
(Különböző gyaluk)
Gyalulni csak tökéletesen éles késsel tudunk.
A tökéletesen beállított gyalukés egy picit – maximum kb. 0,5 mm – áll ki a gyalutokból. Aki most ismerkedik a gyalulással, annak lehetőleg minél kisebb mértékben álljon ki a kés. A beállítása gyakorlatot követel. A kést és az éket úgy helyezzük be a tokba, hogy az épp ne érjen ki. A késre mért óvatos ütésekkel beállítjuk a kést a kívánt értékre. Ha a kés éle nem párhuzamos a talppal, akkor a késre mért oldalsó kis ütésekkel állítsuk irányba.
(Kés igazítása)
Ha ez megvan, akkor egy határozott, ékre mért ütéssel rögzítsük a kést.
(Ék rögzítése)
Ha nem jó helyen rögzült volna, akkor a tok hátuljára ütögessünk a kalapáccsal, míg beáll a kés a helyére, vagy kilazul.
(Kés kilazítása, kivétele)
Ahogyan egy vastag késsel könnyen ketté tudunk hasítani pl. egy akác vagy egy fenyő fadarabot, úgy a gyalukés éle is könnyen előre tudja hasítani a lécet azelőtt, hogy a tényleges él metszené el a fa szálait. A forgácstörő megtöri a forgácsot azelőtt, hogy előrehasadás jelensége fellépne. A forgácstörő és az él távolsága ne haladja meg az 1 mm-t, és a forgácstörőt olyan szorosan kell a kés oldalához állítani, hogy a forgács ne mehessen be a kés és a forgácstörő közé. Az előrehasadásra való hajlamosság függ a fafajtától, a gyalukés vastagságától és a gyalukés szögeitől. Ha gyalukésünkre nincs forgácstörő szerelve, és az előrerepedés jelensége fellépne, akkor igyekezzünk vékonyabb anyagot leválasztani a gyaluval.
(Forgácstörő)
Ha jól beállítottuk az éles gyalukést, és rögzítettük a munkadarabot, kezdődhet a gyalulás. Egyenletes erővel toljuk végig az anyagon, az utolsó 10-20 mm-en kissé megemelve, hogy ne repedjen le a lécvég. A gyalut a külső élén húzzuk vissza. Ezzel kíméljük az élét. Ha letesszük, vagy tároljuk, mindig az oldalára fektessük.
A gyalulás nagy gyakorlatot igénylő tevékenység. A gyalulási hibákat a munkát végző személy hibáján kívül szinte mindig a tompa kés okozza. Tépi, szaggatja a fát. Nem szép felületet eredményez. Ha ezt észrevesszük, élesítsük meg a kést. Meghálálja.
Nagyon hasznos a kétkezes gyalu.
(Kétkezes gyalu felülről)
(Kétkezes gyalukés beállító csavarokkal)
Előnyei hogy könnyebb vezetni, és kis munkadarabokhoz is könnyen tudjuk használni. Egyszerűen be tudjuk állítani csavarral a kést. Egyetlen hátránya, hogy nagy, sík felületeket nem lehet létrehozni vele.
(Kétkezes gyalu munka közben)
Nagyon jó könyvek!
Jó kézműves oldalak: