Mindkettő forgácsoló szerszám. A ráspoly felületén apró fogak vannak, a reszelőnél ferde párhuzamos rovátkák alkotják a forgácsoló élt. A ráspoly durva, míg a reszelő finom felületet eredményez. A ráspolyt akkor használjuk, ha nagyobb felesleges részt akarunk eltávolítani. A ráspollyal kapott felületet viszont még reszelővel, csiszolópapírral finomítani kell. Különböző profilokkal és méretben gyártják a reszelőket és a ráspolyokat. Ráspolyból a legáltalánosabban használható a félkerek kivitel. Reszelőből gyakori a lapos, a kerek, a félkerek és a háromszög profilú. A fűrészek élezésénél a háromszög profilú reszelőt használjuk.
(Ráspoly és reszelők)
(Ráspoly és reszelő élei)
Hogy megelőzzük a rétegelt lemez éleinél és a lécvégeknél a szálak kitépődését, kicsit ferdén mozgassuk a reszelőt. Ezeket a részeket két oldalról tudjuk megreszelni. Ha végeztünk az első oldallal, akkor fordítsuk meg a munkadarabot. A másik oldalt is reszeljük meg ugyanígy. Végezetül a középen keletkező élt óvatosan reszeljük le.
(Szálak kitépődése)
(Az első oldal reszelése)
(Fordítás után, a másik oldal reszelése)
(Utoljára a középen keletkező él reszelése)
A ráspolyok, reszelők karbantartására gondot kell fordítani. Használat után gyantás fűrészporral telítődnek. A kemény drótkefe nem ajánlott, de keményebb súroló kefével a rovátkák irányában ki tudjuk takarítani őket.
Nagyon jó könyvek!
Jó kézműves oldalak: